A Badacsonyt és környékét írók, költõk, festõk hazánk legszebb tájegységeként tartották nyilván már évszázadok óta. A magyar természetvédelem egyik legnagyobb fegyverténye volt ezeken az egyedülálló tanúhegyeken az 1903. óta elkezdett bazaltbányákat bezáratni. Már Herczeg Ferenc a század 20-as éveiben erõteljesen lobbyzott a fõrendi házban az ügy érdekében. Az akkori sajtóban is meg-megújult a harc Magyarország legnagyobb bazaltbányájának bezárásáért, de ez csak 1964-ben sikerült véglegesen a Badacsony. A Gulács és a Tóti-hegy és a Csobánc bazaltja szerencsére kevésbé volt alkalmas a felhasználásra, így oldalaikon csak kisebb tájsebeket okozó „bicskabányák” mûködtek.

A terület bazalthegyei nemcsak egyedülállóan érdekes és festõi geológiai emlékek, hanem számos igen ritka növény- és állatfaj élõhelyei is. A természeti értékek gazdag sorához társul a római korig visszavezethetõ országos jelentõségû szõlõkultúra, valamint a szõlõhegyek és községek megannyi építészeti emlékei: a várromok, templomromok, kastélyok, falusi és szõlõhegyi népi építészeti emlékek.

A pannonkor végén feltörõ vulkánosság sajátos képzõdményei ezek a
tanúhegyek. A messzirõl nagyobb koporsóformát adó Badacsony, SzentGyörgy-hegy és Csobánc szélein a kõzet érdekes megszilárdulási formái, a bazaltkõ-zsákok láthatók. Legszebb ezek közül a badacsonyi Kõkapu és a szentGyörgy-hegyi bazaltorgonák. Ezek könnyen omlanak. A Badacsony oldalain a még meglévõ sziklák tövében hatalmas kõfolyások, kõtengerek láthatók, rajtuk alig tud megkapaszkodni a sajtmeggyes-nagylevelûhársas törmelékerdõ. A bazaltkúpok cukorsüveg alakú formái a Gulács, a Tóti-hegy, a Hegyesd és a szigligeti Várhegy festõi kúpjai.

  A bazalthegyek extrém éghajlati és geológiai viszonyai között számos botanikai ritkaság él. A kõomlásokon, bányafalakon tavasszal rendkívül látványos a sziklai ternye sárga virágzuhataga. A Badacsonyon csak itt elõforduló mészkerülõ virágos kõrises-bükkös él a sziklás részek letörésein, a hegy bükköseiben ciklámen, gyertyános tölgyeseiben májvirág, pirítógyökér, borostyánfojtó szádorgó található.

A SzentGyörgy-hegy napsütötte szikláin virít a cseling-páfrány hazánkban csak itt elõforduló kis populációja, együtt a ritka pikkelyharaszttal és a Lumnitzer-szegfûvel. A lisztes berkenye több helyi alfaja is megkapaszkodik az emberkéz által elérhetetlen sziklák repedéseiben.

A Csobánc virágpompáját fokozza a fekete és leánykökörcsin, a kõfalakon a ritka buglyos kõtörõfû és a hajdani várkertbõl kivadult orgonaliget. A Tóti-hegy apró kúpján festõien tarka virágszõnyeg fogadja a látogatót: az Orlay-murok fehér fátylába beleszövõdik a tarka nõszirom, a kökörcsinek és a piros vadszegfûk látványa. A ferdén álló bazaltszálak repedéseiben látványosan sorakoznak a pannon madárbirs apró termetû bonzai-szerû cserjéi.

A terület keleti szélén, permi homokkövön található a nyár végi piros virágszõnyeget adó csarabos törpecserjés, festõi sziklák, borókások és a sárga virágú hölgymál fajok társaságában. A sík részeken, a hajdani láprétek maradványain számos botanikai szenzáció lelhetõ fel: Raposka alatt mocsári kardvirágos, orchideás láprét található, Káptalantóti mellett pedig az 1 m magasra megnövõ, nagy és illatos virágú, másutt egyre ritkuló buglyos szegfûnek van gazdag elõfordulása, az õsz eleji enciánkék virágú kornis tárniccsal.  

A bazalthegyek szikláin és erdeiben számos madárritkaság fészkel (holló, vörösvércse, kövirigó). A Szigliget alatti nádasokban a védett nyári lúd él és szaporodik.

A szigligeti és a csobánci várrom, a szentGyörgy-hegyi pazarul gazdag barokk Tarányi pince és Lengyel kápolna, a szigligeti kastély és udvarház, a gazdag népi oromdíszekkel ékes Szabó Flórián-féle pince a szigligeti Rókarántón, a szõlõhegyi kápolnák (Csobánc, Kisapáti-raposkai-hegy, Badacsonylábdi), a faragott útszéli keresztek, a templomromok (Csobáncszegi, Szigliget-avasi, Káptalantóti-sabar-hegyi), a méltóságteljes Szegedy Róza ház a Badacsonyon, a magyar múlt megannyi becses emléke és a védett terület látnivalója. Important Site links:
http:////www.bfnpi.hu/badacsony.asp